Mari 3 napja, hogy hazaérkezett olaszországi útjáról (egy egész hónapot töltött abban a mesés országban), amikor felhívott, hogy azonnal találkoznunk kell, mert rengeteg mesélnivalója van!

Naivan azt gondoltam, itáliai élményeit szeretné velem megosztani, alig vártam, hogy egy finom koktél mellett meghallgassam az élménybeszámolóját, miközben végignézzük a kb. 1000 fotót, amit készített.

Hát akkorát koppantam, hogy a szomszéd városban is hallani lehetett. Csodás tengerparti képek, és hangulatos kis olasz utcák helyett Mari ugyanis nagy teherbírású polcokról kezdett lelkesen magyarázni meg képeket mutogatni.

Rögtön az elején elvesztettem a fonalat, kértem is, hogy lassítson. Most akkor polcrendszereket nézegetett Romában meg Milánóban, vagy mi van?

Természetesen nem erről volt, csak mivel Marinak ez úgy harmadik, negyedik hosszabb olaszországi kiruccanása volt, már nem volt olyan lelkes, mint én, aki még sosem jártam ott. Csalódottságomat palástolva rákérdeztem, hogy akkor most mi a helyzet ezekkel a polcokkal.

Hát az a helyzet, hogy a cég, ahol dolgozik, felújítja a raktárat, világítás szempontjából korszerűsítik, és új polcrendszerre van szükség. Mindenki arra várt, hogy Mari hazajöjjön a nyaralásból, ugyanis az ilyen jellegű beruházásokat mindig vele intéztették: gyorsan és határozottan kutatta azt, amire szükségük volt, és általán seperc alatt meg is találta a legjobb megoldást. Egyszerűen imádta a pörgést, a kihívást, különböző cégek termékeinket összehasonlítását, és egy percig sem nyugodott, amíg meg nem találta, amit keresett.

Így, bár csak 3 napja tért haza a nyaralásból, már zsebében is volt a tökéletes megoldás. A nagy teherbírású polc, amit talált, rozsdamentes acélból készült. Különböző tömegű termékek, áruk tárolásra tökéletes, pont megfelel a célra, amire szánják. A polclemezek készülhetnek acéllapból vagy acélrácsból, attól függően, mit szeretnének rajta tárolni. Higiénia szempontjából is sokoldalú a termék, ugyanis kiválóan alkalmas élelmiszerek, vegyi- és gyógyszeripari termékek tárolására is. A cég, ahol Mari dolgozik, javarészt az utóbbi forgalmazásával foglalkozik, így ez kritérium volt a polcok választásánál.

Plusz öröm és előny, hogy az ember azt gondolná: ezek polcok biztos masszívak, higiénikusak, szóval csodálatosak, de tuti rondák. És mégsem! A rozsdamentes fémpolc kimondottan esztétikus, így lakberendezési célokra, vagy kiállításokra, bemutatókra is tökéletes.

Mari rögtön megosztotta a ezt az infót párjával is, ők ugyanis gyakran járnak szakmai bemutatókra a céggel, és az állvány, amin prezentálják a termékeiket, távolról sem mondható dekoratívnak, pedig nagyon fontos, hogy a vevőket a látvány is megfogja, az első benyomás sokat nyom a latban.

Mari annyira hadart, hogy kicsit nehéz volt követnem, de azért megoldottam. Felfogtam, milyen szuper adottságokkal rendelkezik ez a polc, és felírtam a fejemben az emlékeztetőbe, hogy el ne felejtsem elmesélni Petinek – mintha ő is valami hasonlót keresett volna a múltkor.

Mari ekkor hirtelen az órájára nézett: „jaj, elkésem!” Ma kell ugyanis bemutatnia vezetőségnek a polcrendszert, amit megrendelésre alkalmas talált, és meggyőzni őket a termék megfelelőségéről. Ezek szerint a kiselőadást rajtam gyakorolta… Bár ő pont az a típus, aki bárkit meg tud győzni, és már nem jön zavarba akkor sem, ha öltönyös úriemberek hallgatják fapofával a kiselőadását, és próbálnak mindenbe belekötni.

Egy gyors búcsúzkodást követően már be is vágódott a kocsijába és az iroda felé vette az irányt. Én még ráérősen bekortyoltam a maradék italomat, és arra gondoltam: remélem, legközelebb azért Olaszországról is mesél, mert bár hasznos információkkal lettem gazdagabb, az olasz tengerpart még mindig jobban érdekel, mint a fém polcrendszerek…