Általános iskolás koromtól kórusban énekelek. Az iskolában náluk ez kötelező is volt, ugyanis zenei iskolába jártam. Nagyon szerettünk mindannyian a kórust, főleg mikor lehetőségünk nyílt utazni együtt különböző versenyekre.

Jó volt nagyon a barátokkal menni külföldre, együtt küzdeni a különböző versenyeken, együtt aludni a hotelekben, ráadásul mind ezt ingyen. Többször volt, hogy Olaszországba mentünk turnézni. Voltunk egy hetet kint, mikor szinte minden nap másik városban léptünk fel, vagy versenyeztünk. Emlékszem a kedvenc helyünk a Garda-tó, és környéke volt. Egyszerűen beleszerettünk abba a helybe.

Nagyon szeretnék még valamikor visszamenni oda, egy csoda az a hely. Utaztunk egy másik alkalommal Velencébe is, ott is felléptünk egy kórusfesztiválon. Velence is gyönyörű hely, csak ott rengeteg a turista, főleg a karneváli szezonban.

Emlékszem, mikor Velencébe mentünk, a buszból láttunk egy nagy plakátot, amin az volt, hogy napelemes rendszerek elérhető áron!

Akkor kezdett el divattá válni a megújuló energiaforrások használata a háztartásban, és emlékszem fogalmunk sem volt róla, hogy mik azok a napelemes rendszerek. Emlékszem, hogy nagyjából nyolc éves voltam, és odamentem nagy kerek szemekkel a karnagyhoz, aki mellesleg az osztályfőnököm és énektanárom is volt, hogy mi az a napelemes rendszer?!

Emlékszem kicsit meglepődött rajta, gondolom nem ilyen kérdésre számított. Most így visszagondolva azonban szerintem ő sem volt annyira képben vele először, mert az első reakciója az volt, hogy várjak egy percet, mindjárt jön.

Akkor odament a másik karnagyhoz, aki meg az igazgató volt, beszélt vele egy pár percet és visszajött hozzám. Akkor mondta, hogy vannak ilyen nagy fekete színű hatalmas lapok, amit ha felszerelnek a ház tetejére, akkor összegyűjtik a nap energiáját és ez által tudnak működtetni különböző berendezéseket a házban.

Aztán mondta, hogy csak azért ment el a Csilla nénihez, mert neki már napelem van a családi házán, és hogy ő sokkal jobban tudja már, hogy hogy működik ez az egész, mint ő. Csak ámultam, mikor ezt mesélte. Akkor valahogy annyira hihetetlennek hangzott, hogy a nap működteti a hajszárítót a fürdőben? Vagy hogy van ez?

Ekkor volt, hogy pont elmentünk egy hatalmas szélerőmű mellett, ugyanis az utazásaink során rengetegszer volt olyan, hogy olyan pályán mentünk, ami mellett addig óriási szélerőművek voltak, a még csak a szem ellátott.

Persze akkor szintén fogalmam sem volt róla, hogy az micsoda. Akkor odajött az Eszter néni, és mondta, hogy ez egy szélerőmű, és hasonló elven alapul, mint a napelem, csak ez a szél energiáját hasznosítja újra. Akkor magyarázta, hogy az emberek próbálják kihasználni a természet adottságait, és azokat segítségül hívni, ha eneriga termelésről van szó. Mesélte még, hogy vannak vízerőművek is, azok meg a víz hatalmas erejét szelídítik meg, és használják fel energia termelésre.

Azt hiszem akkor, azon az olaszországi busz úton ismerkedtem meg a megújuló energiaforrásokkal, és azzal, hogy pontosan mit is jelentenek azok. Talán ha nem látom meg azt az óriás plakátot a napelemes rendszerekről, akkor sokkal később hallottam volna először ezekről a dolgokról.

Hazaérve persze egyből meséltem a szüleimnek, hogy milyen hatalmas szélerőműveket láttam az út során, és hogy mennyi új dolgot tanultam a karnagyoktól. Ez után az út után pár évvel egyébként, mi is csináltattunk a családi házunkra napelemes rendszert.

Apa sokat olvasgatott róla, és pár év hezitálás és gyűjtögetés után rászánta magát és befektetett egy napelemes rendszerre. Hát, nem bánta meg. Imádja. Minden hónapban elmondja, hogy mennyire jó ötlet volt rakatni a házra, ugyanis nem jön egy sárga csekk sem azóta, és hogy ez őt mennyire boldoggá teszi.

Anya is nagyon dicséri a rendszert, mert persze ő is örül, hogy nem kell számlákat fizetni, és ez által apa sokkal kiegyensúlyozottabb és boldogabb. Előtte ugyanis sokat veszekedtek a számlákon. Valahogy mindig több lett, mint amire számítottak, de szerencsére a napelem megoldotta ezeket a problémákat is.